A kezdet

1975.05.21.
Ma van a 13. születésnapom ! Úgy vártam, hogy összegyűljön a család, elfújjam a gyertyákat és kívánjak valamit. De kezdjük inkább a legelején... Ma reggel arra ébredtem, hogy valaki áll az ágyam mellett. Anyu volt az. A kezében egy hatalmas csomag volt és közben a Boldog szülinapot című dalt dúdolta.
-Boldog születésnapot Drágám ! - mosolygott.
-Azta, köszönöm ! - mosolyogtam vissza rá.
Gyorsan kibontottam Az ajándékot és hihetetlenül örültem a tartalmának. Benne volt egy napló, és egy lúdtoll és persze egy kis tinta.
-Hűha ! Köszönöm szépen ! - ekkor döntöttem el, hogy elkezdem a naplóírást...
A nap további részében anyuval sütöttem a konyhában a vendégeknek.Reméltem, hogy értékelni fogják majd. 
Megjöttek a vendégek.... Gyorsan felvettem az ünneplőmet (fehér, fodros blúz és bordó szoknya) és ajtót nyitottam.
-Hű, Márti, de csinos vagy ! - mondta a nagymamám elismerően.
-Köszönöm, mára tartogattam ezt a ruhát!-mosolyogtam vissza rá.
Egy kis sürgés-forgás után mindenki leült a nappaliban, ezért nagyon sok szempár meredt rám. Kicsit kellemetlenül éreztem magamat, amiért én vagyok a "lényeg", de ez hamar elmúlt. Szülinapom van! Ilyenkor a szülinapos a "lényeg".
-Ajándékozás következik !-sürgetett mindenkit anyu.
Először a nagymamám és a nagypapám köszöntött fel, tőlük egy kék kötött pulóvert és egy piros-fehér zoknit kaptam, amit a két saját kezükkel kötöttek.Aztán következtek apa ágán a nagyszüleim. Tőlük egy rózsát és egy varrógépet kaptam.Végül anyukámék következtek. Igaz, reggel már odaadták az ajándékomat, de az csak egy része volt, mint kiderült. Egy hosszú, vörös hajú, gyönyörű arcú babát kaptam. Kétségük sem volt, hogy ennek örülök majd a legjobban. Az iskolában nincsen sok barátom, a testvérem, pedig el van foglalva a saját dolgaival, így mindig is szerettem volna egy játszótársat. Megkaptam a tortámat is. Egy epertorta volt, tizenhárom gyertyával. Kívántam, persze, hogy kívántam valamit, de azt nem mondom el, mert akkor nem teljesül. A nap hátralévő részében Annával játszottam (így neveztem el a babát). Körülbelül hét óra fele mentek el a vendégek. Mindenkit végigöleltem és még egyszer megköszöntem azt, hogy eljöttek.  Kicsit szomorú érzés volt látni, ahogyan elmennek az orrom előtt a taxival, de elvégre ez nem a világ vége, még jó hosszú ideig (remélhetőleg) látom őket.  Anya fel-alá mászkált a konyhában és minden erejével azon volt, hogy gyorsan el tudjon pakolni a vendégsereg után. Láttam, hogy jól jönne neki egy kis segítség, így én is "beálltam a takarítóbrigádba" . Ketten hamar végeztünk, sőt, még apa is besegített a maradék süti megevésében. Igazából ez is nagy segítség volt, mivel nem fért be a hűtőbe mind, így legalább meg lett oldva a gond. Pihenésképpen Gazdálkodj okosan!-t játszottam apával, igen, furcsa, hogy apával, de vele játszottam. Nagyon izgalmas volt. A játék végére eladósodtam , ezért apa nyert, de nem lehet mindig csak nyerni, meg nyerni, egyszer azért én is nyerhetek.  A fárasztó játszma után megvacsoráztam és eredetileg este fél kilencre terveztem a lefekvést, de mivel ünnepelt vagyok, úgy gondoltam, hogy megengedhetem magamnak, hogy még egy fél órát játsszak a babámmal. Új hajat készítettem neki (két copf, oldalra befonva). Aztán este kilenckor feküdtem le és mielőtt még lehunytam volna a szememet, a családom mégegyszer elénekelte nekem a Boldog szülinapot című dalt. Ez afféle altató volt számomra. Nem is kellett sok idő, 10 perc után, már mély álomba merültem...