A nagy félreértés

1975.06.09.
A szobafogság ide alatt nem volt kedvem írni. Igazából időm az lett volna, de semmi érdekeset nem csináltam. Aztán jött a mai nap ! A mai nap bárcsak ne létezett volna ! Bárcsak ne történt volna meg! Kezdjük... Ma reggel elmentem az iskolába. Eddig minden rendben volt. A 3. óra után, kissé gyötrő érzés tört rám. Vajon miért ? Iskola utánra megbeszéltem egy találkozót a kis barátnőmmel. Természetesen anyu is beleegyezett. Elmentünk egy ruhaboltba és az az ötletem támadt, hogy vegyünk fel mindenféle vicces ruhát és mutassuk be egymásnak. Nagyon jól szórakoztunk. Én egy piros dzsekit választottam, világoszöld gatyával és egy zöld sapkával. A barátnőm pedig egy fehér csipkés felsőt, fekete sapkát és egy szürke bundás gatyát. Sajnos addig szórakoztunk, hogy ideje volt hazamenni. Aztán amikor ki akartunk menni, megállított a boltos.
-Maga meg mit képzel ? Ez a ruha a bolt tulajdona !-ordította felém, mintha valami bűnöző lennék...
-Micsoda ?-néztem elképedve az eladó felé.
-El akarta lopni ? Na álljon csak meg! - annyira rémisztő hangsúllyal mondta, hogy nem mertem ellenkezni.
-Jaj, borzasztóan sajnálom, nem akartam, véletlenül rajtam maradt.-védekeztem.
-És ezt most el is kéne hinnem ? Jöjjön velem kisasszony ! Felhívjuk ez édesanyját !-nézett rám fenyegetően.
-De ! Én , nem ! Ugye Reni ? Én csak felpróbáltam !Csak rajtam maradt !
-Oh, valóban ?- érdeklődött gúnyos mosollyal az arcán.
-Hát az úgy volt...-kezdte Reni félénken.
-Ne is folytassa ! Menjen el ! Maga pedig.... most azonnal idejön! - mutogatott saját  maga elé.
-Rendben !Jövök ! - kullogtam oda lehajtott fejjel...
Fél óra elteltével meg is érkezett az anyukám.A feje vörös volt, akár csak egy paradicsom és bár tudom, hogy ordított volna velem, de azért egy üzletben ezt mégsem tehette meg.
-Mártiiii ! Gyere ide azonnal ! Most elnézést kérsz a boltostól és hazamegyünk ! - kiabálta meglepően hangosan.
-Elnézést uram! Nem akartam ! Véletlen volt ! - dadogtam lebiggyesztett szájjal.
Hazafele elmondta anya, hogy igazából, tudja hogy csak a kis barátnőm tehet róla, mert nem húzott ki a bajból, de eléggé fáradt volt a munkája miatt, így a boltossal nem akart vitázni, az egyszerűbb utat választotta. Mondtam neki, hogy véletlen volt az egész, Reni nem tehetett róla.
-Nem tehetett ? Ott volt a lehetőség, hogy elmondja a valódi történetet, de nem tette ! Ez nem igazi barátnő, most azonnal megtiltom, hogy találkozz vele! Rossz hatással lehet még rád! -fenyegetett meg az ujjával.
-Anya ! Már mondtam, hogy...
-Semmi de ! Én tudom és kész ! Haza megyünk és felhívom Reni anyukáját, hogy jól elbeszélgessek vele! - szólt belőle az indulat.
-Ne ! Azt ne ! - kérleltem kissé nyavalygó hangon.
-Fejezd be ! Ne nyafogj! - ordította le a fejemet
-Jó. - válaszoltam durcásan.
Otthon anya felhívta Reni anyukáját, akivel máris heves vitába kezdett, de igazából ez a felnőttek dolga... A végeredmény az, hogy Renivel már csak az iskolában találkozhatok. Na ! Szuper....